A Magyar Labdarúgó Szövetség 1964 – a női szakág esetében, ha megszakításokkal is, 1985 – óta választja meg az „Év labdarúgóját”. Az MLSZ, 2021-ben, Csiszár Henriettát, az olasz Internazionale (tavasszal még a német Bayer 04 Leverkusen) 27 éves, immár 101-szeres válogatott középpályását, nemzeti csapatunk kapitányát tartotta a legméltóbbnak az elismerésre.

– Ha egy szót keresek, melyik a legjobb: váratlanul ért, meglepődtél, bíztál benne, számítottál rá, reménykedtél, hogy 2021-ben te leszel Magyarországon az „Év női labdarúgója”?

+ Őszintén szólva idén nem is gondoltam a címre. Így legyen a “váratlanul” ért. Annyi dolog és teendő volt az elmúlt fél évben, hogy teljes mértékben megfeledkeztem róla. Szeptember óta, alig volt szabad napom, a bajnoki-, kupa-, és válogatott-mérkőzések között. Ha szabadnapom volt, akkor az leginkább utazással telt. Természetesen így annál nagyobb meglepetésként ért, amikor a menedzserem elsőként gratulált.

– Mondhatjuk azt, úgy várod a Karácsonyt, az év végét, mint aki pályafutása, de akár élete legjobb évét hagyja maga mögött?

+ Úgy mondanám, hogy az egyik legjobbat. A klubváltás óta, úgy érzem kiegyensúlyozottabb lettem, ezzel együtt a játékom is, viszont van némi hiányérzetem, ami a gólokat és gólpasszokat illeti. Persze, elégedetlen nem vagyok, szívesen tekintek vissza az elmúlt évre.

– Melyek voltak 2021 legemlékezetesebb pillanatai?

+ Az év első felében aratott nagy győzelmek a Bayer Leverkusennel, mindenképp emlékezetesek maradnak. Legyőztük a Turbine Potsdamot, Frankfurtot, többek között ezeknek a győzelmeknek is köszönhetően értük el a klub történetének legjobb helyezését, az 5. helyet. Örülök, hogy ennek aktív részese lehettem. Mindenképp emlékezetes marad a skót-feröeri túra, ahol a 100. válogatott mérkőzésemet ünnepelhettem. A legemlékezetesebb mérkőzés pedig a novemberi, ukránok elleni győzelem. Azt gondolom azzal a győzelemmel sikerült megkoronázni az idei esztendőt.

– Aligha kétséges, jó döntést hoztál, hogy nyáron Milánóba szerződtél. Milyen új élmények értek? Miben más az Inter, mint a Bayer 04 volt?

+ A lehető legjobb döntést hoztam a váltással kapcsolatban. Januárban közöltem a Bayer 04 Leverkusennel a távozási szándékomat, és önmagában már ez a kijelentés nagy löketet adott a szezon hátralévő részére. Öt évet lezárni nem egyszerű, nehéz volt a döntés, de mondhatom, számomra a lehető legjobb helyre kerültem. Rengeteg jó élmény ér, amióta az Interben játszom. Ami általánosságban az olaszokra jellemző mentalitás, az teljes mértékben visszaköszön, ahogy edzenek, ahogyan játszanak… Jó barátságban vannak a labdával, imádnak játszani. Élvezik, amit csinálnak. Nem utolsó sorban: Olaszország egyik, ha nem a legjobb szakembere az edzőnk, akitől nap, mint nap tanulunk. Itt rátérnék, ami a legnagyobb különbség számomra, amit még ilyen szinten nem tapasztaltam, az ahogyan bánnak itt a játékosokkal, tehát az emberi oldal. Karrierem során először érzem azt, hogy igazán megbecsülik a munkámat, tisztelik, amit eddig letettem az asztalra, és bíznak bennem. Rita Guarino, az edző, nagy figyelmet fordít a kommunikációra, nem engedi, hogy negatív hangulat uralkodjon, őszintén érdekli a játékosok lelki állapota, és fent tartja a tüzet a csapaton belül. A játékosok tűzbe mennének érte, ahogyan ő is értünk.

– Egy-egy ilyen karrier-, vagy életszakasz-lezárás mindig kínálja az előrenézés lehetőségét is. Mit vársz 2022-től? Magadtól, a válogatottól, illetve az Intertől? Ha a Juventust talán nem is, de az AS Romát és a Sassuolót megelőzhetitek a Női Bajnokok Ligája helyért?

+ Ami engem illet, szeretnék ezen az úton tovább haladni, amire nyáron rátértem. Szeretnék továbbra is egyenletes, jó teljesítményt nyújtani, élvezni a játék minden percét. A válogatottal bízom egy jó felkészülésben februárban, hiszen tavasszal nagyon fontos mérkőzések várnak ránk. A maximális 6 pont a cél, a Feröer-szigetek és Ukrajna ellen. Szeptemberben zárjuk a sorozatot, ahol lehetőségünk lesz újból megmérettetni a világ egyik legjobb csapata Spanyolország ellen. Az Interrel nem tűztünk ki konkrét célokat a szezon elején, a csapatépítés volt az elsődleges, hiszen nyolc új játékos érkezett nyáron a klubhoz. Most vagyunk féltávnál, és ott vagyunk az élmezőnyben. A Juventus már-már behozhatatlan előnyre tett szert, de nekünk nem őket kell megelőznünk. Mérkőzésről mérkőzésre haladunk, nincs rajtunk nyomás, keményen dolgozunk és meglátjuk ez mire lesz elég.

– Ha három kívánságot lehetne 2022-re, mi volna az?

+ Ha három kívánságom lehetne, az első és legfontosabb az lenne, hogy maradjak egészséges, és a sérülések jó messzire kerüljenek el. Második kívánságom az Interrel a 2.hely megszerzése, végül pedig a válogatottal a 3. kalapba kerülés. És némi „plusz kívánság”: szeretnék minden olvasónak, a női foci kedvelőinek, a szurkolóknak Boldog, Békés Karácsonyt kívánni. Az elkövetkezendő esztendőre pedig, egészséget, magyar győzelmeket és szép gólokat.