A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége múlt héten elfogadta a 2022–2023-as bajnoki év felnőtt versenykiírásait, közte a Simple Női Liga és a Női NB II következő kiírására vonatkozó dokumentumot. A változásokról, valamint azok indokáról Török Gábort, a szövetség Női Bizottságának elnökét, az MLSZ elnökségi tagját kérdeztük.

– A legfontosabb változás, az, hogy a női élvonal létszáma 12 csapatosra bővül, tudott volt, noha kétségtelen, hogy azt az MLSZ most, a versenykiírásban „szentesítette”. Mi indokolta a női élvonal ötvenszázalékos létszámemelését – pontosabban, mit vár a változástól az MLSZ?

+ Bár már évek óta sokan kérték ezt a változást, nekem meggyőződésem volt, hogy nem szabad elsietni a bővítést. Két okból is. Egyrészt, mert a versenyrendszerek világában szerintem a stabilitás nagyon fontos érték, értelmetlen rángatni a kormányt, ezért 2013 óta igyekeztem is mindig megakadályozni, hogy hirtelen ötletek alapján módosítgassunk. Másrészt, mert a bővítésnek csak akkor van értelme, ha valóban van a mostani 8 csapat mellett legalább 3-4 olyan klub a másodosztályban, amelyről el tudjuk képzelni, hogy egy idő után érettek legyenek az első osztályra. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy az Újpest, a Szeged, a Szekszárd vagy a Vidi a mostani másodosztályban talán már ilyenek, és vannak még mások is, akik előbb-utóbb megerősödhetnek erre a szintre. Nagyon nem lenne jó, ha visszatérne az első osztályú női bajnokságba az az időszak, amikor kétszámjegyű különbségű mérkőzésekre is gyakran akadt példa. Ilyen a nyolc csapatos bajnokságban egy ideje már nincs, remélem, hogy egy rövid átmeneti időszak után a 12 csapatos is ugyanezt mutatja majd.

– Változik a kiesés és a feljutás rendje is, vagy megmarad az „1+1-es” rendszer, azaz az egy biztos helycsere és az osztályozó?

+ Nyolc csapatnál érthető volt, hogy csak egy automatikus feljutó van, 12-nél a szakma a két feljutós rendszert javasolta, és az elnökség is ezt fogadta el. Hasonlóan tehát a férfi NB I-hez, itt is 2 kiesővel és 2 feljutóval kell számolni, az osztályozó megszűnik.

– A Simple Női Liga csapatai a legutóbbi néhány szezonban 21 fordulót játszottak, ezt egészítette ki a legjobb négy csapat két rájátszásos párharca. A matematika azt diktálja, hogy ennek is változnia kell – hogy néz majd ki az új bajnokság? A bajnoki döntő „intézménye” megmaradt?

+ Az elmúlt közel egy évtizedben a bajnoki döntő műfaját érte a legtöbb kritika, én ugyanekkor ezt tartom az egész rendszer legfontosabb innovációjának. Azt kell megérteni, hogy a bajnoki döntő egy eszköz, amely segít abban, hogy a női labdarúgás több emberhez jusson el, érdekesebb legyen, a nézők, a média és a szponzorok számára izgalmasabb legyen. Ha valaki azt állítja, hogy a női focinak erre nincs szüksége, mert a bajnoki döntő műfaja nélkül is közvetítené a televízió az utolsó három forduló mérkőzéseit, és sokan mennének ki akkor is ezekre a meccsekre, ha már fordulókkal korábban eldőlt a bajnokság, akkor valóban meg lehet gondolni, hogy szükség van-e még rá. Én nem hiszem, hogy ez már így lenne, ezért marad ez a kétségtelenül mesterséges, de nagyon hatékony elem a rendszerben. A bajnokságban a csapatok két kört játszanak (azaz 22 mérkőzést), majd az aranyéremért és a bronzéremért maximum három mérkőzéses helyosztóra kerül sor, ahogy ez már lassan tíz éve történik.

– A most folyó, 2021–2022-es bajnokságban a Simple Női Liga csapatai minden korábbinál nagyobb központi támogatást kaptak – ez, a bajnokság végén kiosztható helyezési pénz nélkül is meghaladhatta a negyven millió forintot. Igazak azok a hírek, amelyek szerint az elsősorban a marketing bevételek terhére fizetett támogatás tovább emelkedik, és a női elsőosztály „lehagyta” a férfi NB III-at?

+ Igen, szerencsére igazak a hírek. Bár négy csapattal több lesz az első osztályban, az egy csapatra jutó támogatási összegek mégsem csökkennek, hanem emelkednek, átlagosan közel tíz millió forinttal. Mindez azt jelenti, hogy egy női NB I-es csapat ebből a szempontból már valóban „értékesebb” lesz, mint egy férfi NB III-as. Lehet erre azt mondani, hogy „még szép”, de aki ismeri az előzményeket és a női foci hazai megítélését, az szerintem tudja, hogy mekkora mérföldkő ez.

– A csapatoknak – 2022 nyarától már 12 csapatnak – kifizethető támogatás fontos eleme a magyar játékosok támogatása, egyszerűen fogalmazva, a „négy légiósos” szabály. A bevezetése óta eltelt fél év azt mutatja, az új támogatási forma elérte a célját, csak egyetlen sportszervezet mondott le a megkapható mintegy 30 millió forintról. A szabályalkotó is úgy értékelte, hogy kedvező folyamatok indultak el?

+ Mindig abból érdemes kiindulni, hogy mi a cél. Nekünk az a dolgunk, hogy a magyar női futballt erősítsük. Ebből a szempontból hasznosak lehetnek a kiemelkedő külföldiek, mert erősebbé teszik a bajnokságot. Az viszont egy kicsit sem kívánatos, hogy olyan klubokat támogassunk, amelyekbe alig férnek be a magyar játékosok: ez biztosan nem érdeke a magyar női focinak. A „négy légiósos” szabály pontosan ezt a törekvést mutatja: jöjjön pár minőségi külföldi, de a magyar bajnokság lényege mégis az, hogy a magyar játékosok fejlődését szolgálja.

– A bajnokságban versenyző sportszervezetek számára – tekintettel arra is, hogy a felnőtt csapatuk finanszírozását biztosító forrásaik döntő többsége az MLSZ-től érkezik – roppant fontos a kiszámíthatóság, a tervezhetőség. Mennyire stabil a jelenlegi támogatási rendszer? A Simple Női Liga sportszervezetei – például magyar és külföldi játékosok hosszabb távú munkaszerződésével – mennyire nézhetnek előre?

+ Az elnökség azt a döntést hozta, hogy további három évig biztosan ez a keretrendszer marad. Mi a női fociban évek óta konzervatív irányítási logikában gondolkozunk. A versenyrendszer 2013 után most változik először érdemben, és most is csak a csapatok száma nő, a forma változatlan marad, a támogatások terén pedig mindig ügyeltünk arra, hogy lépésről lépésre haladjunk. Ha lett is volna lehetőség nagyobb ugrásra, soha nem támogattam, mert azt gondolom, hogy egyrészt a pénzzel felelősséggel kell bánni, másrészt pedig a csapatoknak is megfontoltan, fokozatosan kell építkezniük. Azt hiszem, ennél kiszámíthatóbb rendszert nehéz elképzelni.

– Az elnökség a Simple Női Liga mellett a Női NB II versenykiírását is elfogadta. A másodosztály esetében lesznek lényeges változások? Tudomásunk szerint a női szakág felvetette, vizsgálta korábban annak lehetőségét, hogy ne az NB II legyen a legalacsonyabb szintű női bajnoki osztály, ahhoz, hogy valamely sportszervezet itt versenyezzen, valamiféle, regionális szintű kvalifikációs bajnokság illeszkedjen a rendszerbe. Ötletként felvetődött korábban a másodosztály létszámcsökkentésével együtt valamiféle „elit NB II” kialakítása is. Ezek közül aktuális jelenleg bármi is?

+ A másodosztály és az alatta lévő világ átalakításán Kiss László szakágvezető dolgozik, nagyon jó terveket, elképzeléseket láttam tőle. A kérdés itt is az időzítés: mikor érik meg az idő arra, hogy a regionális rendszert bevezessük. Valószínűleg ebben az elnökségi ciklusban sor kerülhet az első lépésekre.