Az évek óta Bajorországban élő Horváth Bettina közösségi-média oldalán adta hírül, hogy sikerült megvalósítania élete egyik nagy álmát és a Bayern München U17-es lányainak kapusedzője lesz. A korábban, itthon a Kecskemét, a BNLC/FTC és a Viktória FC kapuját védő játékost követők tudhatták már Bettiről, hogy mennyire céltudatosan igyekszik haladni az álmai felé. Miközben a legutóbbi másfél év civil pályáján, egészségügyi dolgozóként neki is roppant kemény volt, munkája mellett sportolt, a Landesligában szereplő TSV Gilching kapusa és sorra végezte a különböző futballképzéseket azért, hogy majd minél jobb edző lehessen.

– Ha készítenél névjegyet, mit írnál rá a legfeltűnőbb betűkkel: a Bayern München kapusedzője, kapus, vagy szakképzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó?

+ Elsősorban kapusként tekintek magamra, mivel még aktívan játszom. De már a kapusedzőség is nagyon is közel áll a szívemhez, izgat, hogy azt a tapasztalatot, amit megszereztem az utóbbi 19 évben azt átadhatom a fiatalabb generációknak.

– Hogy néznek ki a jelenlegi, vagy inkább jövőbeni életedben a hangsúlyok?

+ Természetesen jó lenne ha csak az edzősködés lenne a munkám, de sajnos ez nem lehetséges. A futball és maga a kapus poszt a szenvedélyem, így nem szívesen szakadnék el tőle. A civil életet és az edzősködést próbálom napról napra összeegyeztetni.

– Néhány nappal ezelőtt, a közösségi oldaladon adtad hírül, hogy a Bayern München U17-es lányainak kapusedzője leszel. Honnan a kapcsolat, a lehetőség?

+ Azt kell mondanom, hogy már két évvel ezelőtt is küldtem nekik egy önéletrajzot, de akkor éppen nem kerestek kapusedzőt. A FC Bayern U17-nél (2. csapat) dolgozik egy volt vezetőedzőnőm és a másodedző pedig a jelenlegi csapatom női szakágának a vezetője. Együtt dolgoznak, és az egyik értekezlet során merült fel, hogy keresnének valakit, és így beajánlottak. Majd behívtak, és igazából már csak rajtam állt, hogy igent mondjak.

– Már a hazai pályafutásod során – Kecskeméten, az FTC/BNLC-ben, majd a szombathelyi Viktóriában – is jellemző volt rád a tudatosság, a profizmus. Ugyanígy építetted Németországban is a karrieredet, tanultál, képezted magad. Mesélnél erről valamit?

+ Mindig is ilyen mentalitásom volt, és magammal szemben maximalista voltam. Öt évvel ezelőtt jutottam arra az elhatározásra, hogy az aktív játék mellett képezem magam, mert szeretnék edző is lenni. Aztán úgy voltam vele, hogy majd lesz valami belőle, és talán feljebb is juthatok. Elvégeztem egy alap kapusedző képzést a BFV-nál a Bajor Labdarúgószövetségnél, majd ugyanitt a felsőfokú képzést is. Ezután jött a DBands Goalkeeper Trainer certifikáció, és jelenleg- a DFB C-licencet végzem, vagyis már csak a vizsgám hiányzik.

– Az aktuális német bajnok, a Bayern München U17-es csapata fontos, óriási ugrás, de aligha a végállomás. Mik a további terveid?

+ Ennyire előre nem nézek most, lépésről lépésre szeretnék haladni. A lényeg, hogy az új pozíciómban maximálisat nyújtsak és a kapusok, akik hozzám kerülnek fejlődjenek.

– Létezik bakancslistád? Mi szerepel még rajta?

+ Néhány évvel ezelőtt jó lett volna még válogatott kerettag lenni, de a korom már ellenem szól. Ha úgy alakulna szívesen lennék utánpótlás-válogatott kapusedző, de ahhoz is kell még egy kis tapasztalat, amit reményeim szerint a Bayernnél megszerezhetek.